A Ji King, vagyis a Változások Könyve, évezredek óta szolgál útmutatóként az emberi sors és a kozmikus rend megértéséhez. Ez a mély bölcsességű alkotás nem csupán jóslatokat tartalmaz, hanem a helyes cselekvés etikai kódexét is lefekteti, bemutatva, hogyan navigálhatunk az élet elkerülhetetlen hullámzásai között. Minden egyes hexagram egy archetipikus élethelyzetet ír le, annak minden dinamikájával és tanulságával együtt. A hatodik hexagram, a Szung (訟), a Pereskedés vagy Konfliktus szimbóluma, az egyik legneuralgikusabb és leginkább félreértett helyzetet taglalja: azt, amikor szembekerülünk egy ellentétes erővel, és el kell döntenünk, harcoljunk-e, vagy vonuljunk vissza.
A Szung megjelenése a tanácsadásban azonnali figyelmeztetésként értelmezendő: a helyzet feszült, és a könnyelmű cselekvés katasztrófához vezethet. Ez a hexagram nem pusztán a jogi vitákra vonatkozik, hanem minden olyan szituációra, ahol nézeteltérés, rivalizálás vagy nyílt szembenállás alakul ki – legyen szó munkahelyi konfliktusról, párkapcsolati válságról, vagy akár belső, morális harcról. A konfliktuskezelés művészete a Ji King szerint elsősorban az önismereten és a helyzet pontos felmérésén alapul.
A Szung hexagram felépítése: Ég és Víz ellentéte
A Szung hexagram a két alapvető trigon, a Qian (乾, Ég) és a Kan (坎, Víz) kombinációjából születik. A felső trigon a Qian, az Ég, amely a teremtő erőt, az erőt, a szilárdságot és az apai autoritást jelképezi. Az alsó trigon a Kan, a Víz, amely a veszélyt, a mélységet, a csapdát és a befelé irányuló mozgást szimbolizálja. Ez a kompozíció rendkívül beszédes: az Ég, a felső pozícióban, felfelé törekszik, míg a Víz, az alsó pozícióban, lefelé folyik. Két erő van jelen, amelyek természetüknél fogva ellentétes irányba húznak, és soha nem találkozhatnak harmóniában. Ez a konfiguráció a konfliktus esszenciája.
A Változások Könyve szimbolikájában a Víz (Kan) a veszélyt és az elszántságot is jelenti, míg az Ég (Qian) a túl nagy ambíciót vagy a merev autoritást. Amikor a veszély (Kan) találkozik a merev erővel (Qian), a végeredmény pereskedés, azaz a helyzet, amikor a felek nem hajlandóak engedni, és álláspontjukat a végsőkig védelmezik. A hexagram azt mutatja be, hogy a harcba bocsátkozás maga rejti a legnagyobb veszélyt, függetlenül attól, ki a látszólagos győztes.
A Szung hexagram a kozmikus intés: a merev erő (Ég) és a rejtett veszély (Víz) találkozása elkerülhetetlenül konfliktust szül, amelyben a bölcs út nem a győzelem keresése, hanem a visszavonulás és az önvizsgálat.
A Szung ítélete: A konfliktus elkerülése a legfőbb győzelem
A Szung hexagramhoz tartozó ítélet (Tuan) rendkívül egyértelmű és óvatos. Azt mondja: „A pereskedésnek van valamennyi igazsága. A kitartás veszedelmes. Végül szerencsétlenség. Előnyös egy nagy emberrel találkozni. Nem előnyös átkelni a nagy vízen.”
Ez az ítélet több szinten is üzenetet hordoz. Az első mondat, „A pereskedésnek van valamennyi igazsága,” elismeri, hogy a konfliktus mögött húzódhat jogos sérelem vagy igazságos ügy. Azonban rögtön hozzáfűzi, hogy „A kitartás veszedelmes.” Ez azt jelenti, hogy még ha igazunk is van, a harc elhúzása, a makacs ragaszkodás a saját igazunkhoz, végül aláássa az energiánkat és az erőforrásainkat, és szerencsétlenségbe torkollik. A Ji King bölcsessége szerint a konfliktusban a győzelem ára gyakran magasabb, mint a vereségé.
A tanács: „Előnyös egy nagy emberrel találkozni.” Ez a „nagy ember” (君子, junzi) nem feltétlenül egy hatalmas személyt jelent, hanem egy bölcs mediátort, egy pártatlan bírót, vagy egy olyan tekintélyes személyt, aki képes felülemelkedni a vitán, és objektíven ítélkezni. A Szung arra ösztönöz, hogy ha már elkerülhetetlen a konfliktus, ne magunk akarjuk azt eldönteni, hanem bízzuk a megoldást egy magasabb, pártatlan instanciára.
A záró mondat, „Nem előnyös átkelni a nagy vízen,” egyértelműen a nagy kockázatú, nagyszabású vállalkozásoktól való tartózkodásra int. A nagy vízen való átkelés a Ji King szimbolikájában mindig a nagy kalandot, a nagy változást vagy a radikális cselekvést jelenti. A Szung idején a tanács az, hogy maradjunk a biztonságos parton, kerüljük a drámai lépéseket, és ne mélyítsük el a konfliktust újabb frontok megnyitásával. A visszavonulás és a megfontolás a kulcs.
A kép (Xiang): Az Ég és a Víz dinamikája
A Szung hexagram képe (Xiang) a trigramok szimbolikus értelmezésén keresztül ad mélyebb betekintést: „Az Ég felett Víz van: a Pereskedés. A nemes ember (junzi) minden ügyben megfontolja a kezdeteket.”
A kép a természeti jelenségek szintjén értelmezi a helyzetet. A Víz az Ég felett azt jelenti, hogy a Víz, amelynek természetes helye lenn van, a veszély, felülkerekedett az Égen, a renden és az erőn. Ebből a szempontból a konfliktus az, amikor a dolgok nincsenek a helyükön, és a természetes rend felborult. A Víz, mint a veszély, állandóan fenyegeti az Ég stabilitását.
A nemes ember számára ebből a képből az a tanulság származik, hogy a konfliktus elkerülése érdekében mindig a kezdeteknél kell beavatkozni. A bölcs ember nem várja meg, amíg a vita elharapódzik és pereskedéssé fajul. Már a legelső jelre, a legapróbb nézeteltérésnél megvizsgálja a helyzet gyökerét, és igyekszik azt még azelőtt feloldani, mielőtt a Víz feljebb emelkedik az Égnél. Ez a konfliktusmegelőzés klasszikus definíciója.
A Szung tehát nem csupán a pereskedésről szól, hanem az önfegyelem és a proaktív bölcsesség szükségességéről. Ha a konfliktus magjában azonosítjuk a problémát – legyen az félreértés, sértett büszkeség, vagy eltérő érdekek –, akkor elkerülhető a pusztító harc.
A Szung és az etikai dilemmák: Mikor van jogunk a harchoz?
A Ji King soha nem tiltja meg kategorikusan a harcot, de rendkívül szigorú feltételekhez köti azt. A Szung hexagram megmutatja, hogy a pereskedés csak akkor lehet etikus és potenciálisan sikeres, ha a célunk nem a bosszú vagy az anyagi haszonszerzés, hanem az igazságosság helyreállítása. Azonban még ebben az esetben is, ha az igazság a mi oldalunkon áll, a harcba való belevágás hatalmas kockázatot jelent.
A kínai filozófia, különösen a konfucianizmus és a taoizmus, mélyen gyökerezik abban az elvben, hogy az emberi kapcsolatok harmóniája a legfőbb jó. A konfliktus és a pereskedés ezt a harmóniát bontja meg. A taoista megközelítés szerint a győzelem néha abban rejlik, ha elismerjük a helyzet korlátait és a visszavonulást választjuk. Ez nem gyengeség, hanem a rugalmasság és a megfontoltság jele.
A Szung arra emlékeztet, hogy ha konfliktusba keveredünk, azonnal mérlegelnünk kell az erőviszonyokat, és ami még fontosabb, a motivációinkat. Tiszta a szándékunk, vagy a büszkeség vezérel? A hexagram azt sugallja, hogy ha a büszkeség a fő mozgatórugó, a bukás elkerülhetetlen. Csak az a konfliktus lehet hosszú távon sikeres, amelyet a legmagasabb etikai elvek vezérelnek, és amelyben a harc csak a végső, elkerülhetetlen eszköz.
A pereskedés a lélek tükre: megmutatja, mennyire vagyunk képesek feláldozni a békét az egó kielégítéséért. A bölcs a békét választja, még ha ez látszólagos veszteséggel is jár.
A Szung változó vonalai: A konfliktus hat fázisa
A Ji King igazi mélysége a változó vonalak (Yao) elemzésében rejlik. Ezek a vonalak a konfliktus dinamikájának hat különböző fázisát írják le, és mindegyikhez rendkívül konkrét cselekvési tanácsot adnak. Ha a sorsvetés során valamelyik vonal változóként jelenik meg, az a hexagram fő üzenetét ennek a fázisnak a fényében kell értelmezni.
Az első vonal (lent, kezdő pozíció): Ne tégy semmit
Kilences az első helyen (szilárd vonal): „Ha az ügyet nem folytatják, van némi szóbeszéd. Végül szerencse.”
Ez a kezdeti fázis, amikor a konfliktus még csak most kezd kibontakozni. A vonal szilárd (erős), ami azt jelenti, hogy az ember ereje és elszántsága megvan a harchoz. Azonban a vonal az alsó trigon (Víz, veszély) alján helyezkedik el, jelezve, hogy a helyzet még nem tisztázott, és a harcba való belevágás korai és veszélyes lenne.
A tanács világos: ne folytasd az ügyet. Még ha van is alapja a pereskedésnek, az első lépés megtétele katasztrófához vezetne. A „szóbeszéd” arra utal, hogy a visszavonulás miatt az emberek esetleg pletykálni fognak, vagy gyengének tartanak. Azonban a Ji King kijelenti, hogy ez a látszólagos gyengeség végül szerencsét hoz, mert elkerültük a veszélyesebb konfrontációt. A bölcs ember az első jeleknél visszavonul, és megőrzi az erejét.
A második vonal: A visszavonulás és a menedék
Kilences a második helyen (szilárd vonal): „Nem tud pereskedni. Visszavonul, elmenekül. Háromszáz háztartás népe. Nincs szerencsétlenség.”
A második vonalban a konfliktus már élesebb, de a bölcsesség felülkerekedik. Ez a vonal rámutat a konfliktusba való belevágás lehetetlenségére vagy értelmetlenségére. Az egyén felismeri, hogy az erőviszonyok nem kedvezőek, vagy a harc kimenetele bizonytalan.
A „Visszavonul, elmenekül” a fizikai és mentális távolságtartást jelenti. Nem arról van szó, hogy feladjuk az elveinket, hanem arról, hogy kivonjuk magunkat a harctérről. A „háromszáz háztartás népe” szimbolikusan azt jelenti, hogy az ember elhagyja a saját közösségét, vagy a megszokott környezetet, hogy békét találjon. Ez a visszavonulás védelmet nyújt a konfliktus pusztító ereje ellen, és garantálja, hogy „nincs szerencsétlenség.” Ez a vonal a megóvás fontosságát hangsúlyozza az elhibázott győzelem helyett.
A harmadik vonal: A régi érdemek megtartása
Hatos a harmadik helyen (lágy vonal): „Ha táplálékot eszik a régi érdemekből, kitartás. Veszély. Végül szerencse. Ha az ügyet királyi szolgálatnak szenteli, ne keressen sikert.”
Ez a fázis kritikus, mert az alsó trigon (veszély) és a felső trigon (Ég) határán helyezkedik el. A harmadik vonalban lévő személy már rendelkezik bizonyos érdemekkel vagy pozícióval, amelyet a múltban szerzett. A „régi érdemekből való táplálkozás” azt jelenti, hogy az ember megpróbálja felhasználni a múltbeli sikereit vagy reputációját a jelenlegi konfliktusban.
A tanács kettős. Egyrészt a kitartás (vagyis az elvekhez való ragaszkodás) rendkívül veszélyes ebben a helyzetben, mert a pozíciója miatt a konfliktusban könnyen célponttá válhat. Másrészt, ha bölcsen használja a múltbeli érdemeit, és nem hagyja, hogy azok elvakítsák, elkerülheti a szerencsétlenséget. A legfontosabb útmutatás: ha már belekeveredett, szentelje az ügyet egy magasabb célnak (királyi szolgálat), és ne a személyes sikert keresse. Ez a szemléletváltás – az egóról a közjóra való fókuszálás – hozhat szerencsét.
A negyedik vonal: A visszatérés a sorshoz
Kilences a negyedik helyen (szilárd vonal): „Nem tud pereskedni. Visszatér a sorsához. Megváltozik. Nyugalom. Szerencse.”
A negyedik vonal a felső trigon (Ég, erő) alsó része, ami azt jelenti, hogy az egyén már rendelkezik a szükséges erővel és belátással, de még mindig a konfliktus küszöbén áll. Ez a vonal az előző fázisok tanulságait összegzi: a harcba való belevágás lehetetlen vagy értelmetlen. Az egyén felismeri, hogy a pereskedés nem a saját útja, nem a „sorsa”.
A „visszatér a sorsához” a Ji King kontextusában azt jelenti, hogy az ember lemond a küzdelemről, és visszatér a belső békéhez, a saját feladatához. Ez a megváltozás, a paradigmaváltás hozza el a nyugalmat és a szerencsét. Ez a vonal a lemondás erejét hangsúlyozza: a legnagyobb erő abban rejlik, ha tudjuk, mikor kell letenni a fegyvert, és mikor kell elfogadni a helyzetet.
Az ötödik vonal: A nagy ember igazsága
Kilences az ötödik helyen (szilárd vonal): „Pereskedés a nagy ember előtt. Szerencse.”
Az ötödik vonal a hexagram legfontosabb, központi pozíciója, amely a vezetőt, a királyt vagy a legmagasabb szintű tekintélyt jelképezi. Ez az egyetlen vonal a Szung hexagramban, amely egyértelműen szerencsét ígér a pereskedés során, de csak és kizárólag egy feltétellel: ha az ügyet egy nagy ember (bölcs, pártatlan bíró, mediátor) elé visszük.
Ez a hexagram beteljesülése az ítélet tanácsának. Ha a konfliktus elkerülhetetlen, és az igazság a mi oldalunkon áll, akkor a legfőbb bölcsesség az, ha nem magunk ítélkezünk, hanem a vitát egy magasabb morális és etikai szinten felülemelkedő személyre bízzuk. Ez a vonal a Ji King bizalmát fejezi ki a pártatlan igazságszolgáltatásban, feltéve, hogy a saját szándékaink tiszták. Itt a harc célja nem a győzelem, hanem az igazság helyreállítása.
A hatodik vonal (fent, befejező pozíció): A megbukott pereskedő
Kilences a felső helyen (szilárd vonal): „Lehet, hogy megkapja a rangot, de reggel megfosztják tőle. Szerencsétlenség.”
Ez a végső fázis, amely a konfliktus túlhajtásának következményeit mutatja be. A hatodik vonal a hexagram csúcsán helyezkedik el, ami azt jelenti, hogy a konfliktus elérte a végpontját, a helyzet túlterhelt, és a feszültség a legnagyobb.
Ez a vonal azokat a személyeket írja le, akik makacsul ragaszkodtak a pereskedéshez, és talán rövid távú győzelmet arattak („megkapja a rangot”). Azonban ez a győzelem illuzórikus és múlandó. A „reggel megfosztják tőle” azt jelenti, hogy a siker nem tartós, mert a konfliktus által okozott károk, az ellenségeskedés vagy a rossz karma hamarosan utoléri az embert. Ez a szerencsétlenség a túlzott erőlködés és a belső békét feláldozó győzelem elkerülhetetlen következménye. A tanulság: a végsőkig folytatott harc mindig veszteséget jelent.
A Szung hexagram mint önismereti tükör
A Ji King nem pusztán külső eseményekre ad tanácsot, hanem belső folyamatokat is tükröz. A Szung hexagram felhívja a figyelmet a saját belső konfliktusainkra, azokra a részekre, amelyek harcban állnak egymással. Ezek lehetnek morális dilemmák, ellentétes vágyak, vagy a szellem és az anyag közötti feszültség.
Amikor a Szung megjelenik a belső munkával kapcsolatos kérdésre, azt jelenti, hogy a személyiségünkben két erős, ellentétes erő húzódik. A Víz (Kan) a mély, tudattalan érzelmeket, a félelmeket vagy a rejtett vágyakat képviselheti, míg az Ég (Qian) a tudatos akaratot, az elveket vagy a szigorú elvárásokat. Ha ez a két erő folyamatosan harcol egymással, az belső kimerültséghez, szorongáshoz és döntésképtelenséghez vezet.
A megoldás ekkor is a visszavonulás és a nagy emberrel való találkozás. A belső visszavonulás az meditációt, a befelé fordulást jelenti, ahol a harc zaját elhalkítjuk. A „nagy ember” pedig a saját biszonyító énünket, a felsőbb tudatosságot jelenti, amely képes pártatlanul szemlélni a belső harcunkat. Csak ezen a magasabb szinten érhető el a belső harmónia és a konfliktus feloldása.
A belső Szung feloldása azzal kezdődik, hogy felismerjük: mindkét belső hang jogos, de egyikük sem vezethet győzelemre a másik felett. A harmónia a kettő integrálásában rejlik.
Gyakorlati konfliktuskezelés a Szung szellemében
A modern életben a Szung tanácsai rendkívül relevánsak, legyen szó üzleti tárgyalásokról, munkahelyi vitákról vagy családi nézeteltérésekről. A konfliktuskezelés modern pszichológiája tökéletesen rezonál a hexagram ősi bölcsességével.
1. Az első vonal tanácsa: A korai felismerés
Ne engedjük, hogy az apró nézeteltérések elharapózzanak. Ha egy vita még a kezdeti szakaszban van, a legjobb stratégia a visszavonulás, a helyzet átgondolása, és a reakciók felfüggesztése. Gyakran a hallgatás vagy a türelem a leghatékonyabb fegyver a feszült helyzetekben. A kezdeti düh vagy sértettség alapján hozott döntések szinte mindig megbánáshoz vezetnek.
2. A második és negyedik vonal tanácsa: A stratégiai visszavonulás
A Szung erősen hangsúlyozza a stratégiai visszavonulás szükségességét. Ez nem a vereség beismerése, hanem a helyzet átcsoportosítása. Ha egy konfliktus túl sok energiát emészt fel, vagy ha a győzelem ára aránytalanul magas, a bölcsesség azt diktálja, hogy változtassunk a hozzáállásunkon (negyedik vonal) és keressünk egy biztonságos menedéket (második vonal). Ez jelentheti a tárgyalások felfüggesztését, egy szünet beiktatását, vagy a fókusz áthelyezését egy másik területre.
3. Az ötödik vonal tanácsa: A mediáció ereje
A legnehezebb és legmélyebb konfliktusokban keressünk külső, pártatlan segítséget. Ez lehet egy profi mediátor, egy megbízható kolléga, vagy egy spirituális tanító. Az ötödik vonal azt üzeni, hogy a konfliktusban lévő felek ritkán képesek objektíven látni a helyzetet. A „nagy ember” szerepe, hogy felülről tekintsen a problémára, és olyan megoldásokat javasoljon, amelyek mindkét fél számára elfogadhatóak, és a magasabb rendű igazságot szolgálják.
4. A hatodik vonal tanácsa: A győzelem illúziója
Mindig emlékezzünk arra, hogy a Ji King szerint a konfliktusban aratott túlzott vagy makacs győzelem ritkán tartós. A győztesnek is számolnia kell a veszteségekkel: megromlott kapcsolatok, elpocsékolt energia, rossz hírnév. A Szung felső vonala figyelmeztet: a teljes megsemmisítésre irányuló harc végül a saját bukásunkat okozza.
A Szung és a megelőző hexagram: A Várás (Hszü)
Érdemes megvizsgálni, hogy a Szung hexagramot (6) közvetlenül megelőzi az 5. hexagram, a Hszü (需), a Várás. A Változások Könyve logikus sorrendet követ: a Várás a konfliktus előszobája. Amikor a Várás hexagram jelenik meg, az azt jelenti, hogy a veszély közeleg, de még van idő felkészülni, várni és erőt gyűjteni.
A Hszü tanácsa a türelem, a felkészülés és a békés elfoglaltság. A veszély még nem tört ki, de a feszültség érezhető. Ha a Várás tanácsát figyelmen kívül hagyjuk, és türelmetlenül, vagy rosszul felkészülve cselekszünk, a helyzet átvált a Szung állapotába, a nyílt konfliktusba. Ebből látszik, hogy a Ji King milyen nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre: a konfliktus (Szung) elkerülhető, ha a megelőző fázisban (Hszü) bölcsen és türelmesen cselekszünk.
A konfliktus metafizikája: Yin és Yang egyensúlya
A Szung hexagram a Yin és Yang erők kiegyensúlyozatlanságát mutatja be. A Qian (Ég) hat szilárd vonallal teljesen Yang jellegű, de itt a Kan (Víz) áll alatta, ami egy kemény Yang vonalat zár be két lágy Yin vonallal. A konfliktus akkor tör ki, amikor a tiszta, merev Yang erő (Qian) találkozik a veszélyes, de kitartó Yin-Yang kombinációval (Kan).
Ez a metafizikai elemzés azt mutatja, hogy a konfliktus forrása gyakran a merevség és az elzárkózás. A Qian merevsége nem engedi meg a Víz rugalmasságát, és fordítva. A konfliktus megoldásához a merevnek meg kell lágyulnia, és a rugalmasnak meg kell találnia a helyes irányt. Az ideális állapot, amelyet a Ji King mindig keres, a Yin és Yang harmonikus kölcsönhatása, ahol az erők kiegészítik egymást, nem pedig harcolnak.
A Szung hexagram tehát egy tükör. Amikor felmerül, arra kényszerít bennünket, hogy megvizsgáljuk, hol vagyunk túl merevek, és hol engedünk a veszélyes, de könnyebb útnak. A bölcsesség a középút megtalálásában rejlik, amely elkerüli a szélsőségeket.
A pereskedés mint a sors beavatkozása
Az ezoterikus hagyományban a konfliktusok és a pereskedések gyakran a sors beavatkozásának tekinthetők. Nem véletlenül keveredünk konfliktusba; ezek a helyzetek szükségesek ahhoz, hogy megtanuljuk a leckéinket, megerősítsük az elveinket, vagy felismerjük a saját korlátainkat. A Szung hexagram megjelenése azt jelzi, hogy az Univerzum egy olyan szituáció elé állított bennünket, ahol választanunk kell az egó és a bölcsesség között.
Ha a konfliktust a spirituális fejlődés eszközeként fogjuk fel, akkor a Szung hexagram minden vonala egy lehetséges lépcsőfok a magasabb tudatosság felé. A visszavonulás (második vonal) nem a félelem, hanem az erőforrások megőrzésének tudatos döntése. Az igazság keresése egy magasabb szinten (ötödik vonal) pedig a karma megtisztításának lehetősége.
A konfliktus a Ji King szerint a teszt. Teszteli a kitartásunkat, az etikai érzékünket és a képességünket arra, hogy felülemelkedjünk a személyes sérelmeken. Ha a teszten megbukunk, és a harcot a végsőkig folytatjuk a hatodik vonal szellemében, akkor a sorsunk negatív irányba fordul. Ha viszont a békét és a pártatlanságot választjuk, akkor a helyzet átalakul, és a szerencse bekövetkezik.
A Szung mint az intés a jogi ügyekben
Bár a hexagram értelmezése túlmutat a jogi kereteken, a Szung különösen fontos útmutatást ad, ha valaki valódi jogi pereskedés előtt áll. A hexagram többször is figyelmeztet a pereskedés veszélyeire, még akkor is, ha az ügyünk jogosnak tűnik.
A modern jogi eljárások is energia- és időigényesek, és gyakran a végén mindkét fél vesztesnek érzi magát. A Ji King azt tanácsolja, hogy ha lehetséges, kerüljük a bíróságot. Keressünk alternatív vitarendezési formákat, mint például a mediációt vagy a közvetítést. A pereskedés csak akkor jöhet szóba, ha az igazságtalanság olyan súlyos, hogy az már a közösség rendjét fenyegeti (harmadik vonal), és ha a megoldást egy valóban pártatlan tekintélyre bízzuk (ötödik vonal).
A legfőbb tanács jogi ügyekben: ne a győzelem legyen a cél, hanem az igazságosság helyreállítása. Ha a motiváció tiszta, és elfogadjuk, hogy a kimenetel nem feltétlenül a mi akaratunk szerint alakul, akkor elkerülhetjük a hatodik vonal pusztító következményeit.
A visszavonulás filozófiája a Szungban
A visszavonulás (vagy lemondás) a Szung hexagram egyik központi témája, különösen a második és negyedik vonalakban. Ez a visszavonulás nem a gyávaság, hanem a belső integritás megőrzésének aktusa. A kínai filozófiában a bölcs ember tudja, hogy vannak csaták, amelyeket nem érdemes megvívni, mert a győzelem csak illúzió, és a harc maga mérgezi meg a lelket.
A visszavonulás ad lehetőséget a megfontolásra, ami az ítéletben is hangsúlyt kap. Ha eltávolodunk a konfliktus tüzétől, képesek leszünk objektíven felmérni a helyzetet, és felismerni, hogy mi a valóban fontos. Ez a távolságtartás segít abban, hogy ne az érzelmek (a Víz, Kan) vezéreljenek bennünket, hanem a tiszta értelem (az Ég, Qian ideális állapota).
A Szung bölcsessége arra tanít, hogy a valódi spirituális erő abban rejlik, ha képesek vagyunk uralni a saját reakcióinkat, és nem hagyjuk, hogy a külső feszültségek irányítsák a sorsunkat. A lemondás és a belső béke választása a legmagasabb rendű cselekvés a pereskedés idején.
